Reggel korán ébredtünk, mert az ablak alatt az előző napi esküvő női elkezdtek valami siratódalt énekelni (lehet, nem az volt, én majdnem sírtam, hogy reggel 7-kor erre kell ébredni), majd jött a zenekar is, úgyhogy viszonylag korán indultunk városnézésre.

Az első állomás a Birla Mandir volt, ahol bent elvileg nem lehet fotózni, gyakorlatilag én néha kommandóztam, de csak mert becsempésztem a telót. Egyébként igazából a belső részeken tilos, ahol kint van valamelyik bálványuk képe és arról nem lehet képet készíteni, de tudjuk, hogy akkor kontrollálhatatlan lenne a turistatömeg. A belépés egyébként ingyenes és nagyon-nagyon szép hely. Az mondjuk jó lett volna, ha a végén a biztonsági őr nem tartja a markát, hogy milyen ügyesen vigyázott a szekrénybe nagy lakattal elzárt fényképezőgépeinkre, amiért ugye ő alapból fizetést kap…

[supsystic-gallery id=730]

Elindultunk sétálva nem messzire egy másik helyre, amiből az lett, hogy először egy buddhista templomba tértünk be, amiről a Google térkép is ennyit tud mondani, hogy buddhista templom Delhiben (ha nem jöttünk volna rá a bejáratnál levő hatalmas Buddha-képről). Bementünk, csak egy kis imaszoba volt, de azért kaptunk cérnát, valamit mormolt felette a bácsi, mi meg bedobtunk pár érmét adományként (bár senki se követelte egyébként). Szokás szerint bent nem lehetett fotózni, pedig az oltárt lekaptam volna. Ezt mondjuk nem értem, miért, a többi buddhista helyen világszerte lehetett.

[supsystic-gallery id=731]

Innen legnagyobb meglepetésünkre egy katedrálisba botlottunk, méghozzá egy szebb darabba, mint akármelyik, amit Goán láttunk, abszolút megérte benézni és nem csak a vicces kukák miatt, amit a végén találtam. Mondjuk a templom belsejében az a kivilágított, strasszokkal kirakott Jézus-kép ütött.

[supsystic-gallery id=732]

A reggelink nagyon autentikus volt, valami töltött táska, májas szerű az úrnak, nekem pedig egy indiai schaumrolle 😀 A hájas tészta a szélén nekem keményebb volt, mint amit megszoktam, a tojáshab tök ugyanaz, csak kandírozott gyümölcsök is voltak benne.

Ezután tényleg eljutottunk már oda, ahova a Birla Mandirból indultunk, a Gurudwara Bangla Sahibba. Eszméletlen szép volt, abszolút megérte bemenni. Volt cipőmegőrző, kellett tenni valamit a fejünkre, onnantól szabadon mászkálhattunk bent.

[supsystic-gallery id=733]

Elsétáltunk a legközelebbi metrómegállóig és lementünk Safdarjung sírjáig. Itt volt egy kis gond a bejáratnál, mert bár az volt kiírva, hogy lehet kártyával fizetni, de nem ment valamiért a termináljuk, nálunk viszont ennyi készpénz nem volt (fejenként 200 rúpia). Mivel ez nem a mi hibánk volt, ezért egy jegyet fizettünk csak, ennyi még volt és ráírták a hátuljára, hogy két főre szól. Bent még egyszer volt ellenőrzés, a biztonsági őr nem tűnt túl okosnak, viszont kifelé el is vették. Mindegy, legalább flexibilisek voltak.

[supsystic-gallery id=734]

Visszamentünk metróval komoly 9 rúpiáért (39 forint) a Connaught térre, hogy pénzt váltsunk, de a bankban nem ment, eredeti útlevél kellett volna nekik, nálunk pedig csak a másolat volt. Azt mondták, hogy mindenhol az eredetit fogják kérni, úgyhogy beültünk egy drága designer kávéra meg egy kis szenyára a Starbucksba, hogy eldöntsük, mi legyen. Kitaláltuk, hogy elmegyünk a közeli piaca meg esetleg egy messzebb levő tempibe, de találtunk egy váltót, akinek jó volt az útlevél másolata is. Errefelé egyébként minden alkalommal, ha megáll az ember, valaki megszólítja, hogy melyik háztömbnél van. Van letöltött offline térképünk és amúgy se nagyon tudunk a tömbök betűjelzései szerint közlekedni, szóval annyira nem kellene, de azért köszi. Szóval elindultunk és bekeveredtünk (természetesen a kötelező, teljesen értelmetlen biztonsági ellenőrzés után) a Palika piacra 😀 Ez egy földalatti pláza gyakorlatilag, tele árusokkal. Néhol büdös van, de legalább nem olyan forróság, mint a felszínen. Lépten-nyomon rá akarnak beszélni egy tetoválásra, holott itt sétálgatok egy pasival, akin egy tintapötty sincs, nekem meg már elég 😀

[supsystic-gallery id=735]

Közvetlenül innen nyílik a Janpath piac, ez már kinti, de nem olyan jó. Itt is átnéznek a bejáratnál, át kell menni egy fémdetektoros kapun, ami nem csipog, majd átnéznek kézi detektorral, ami nem csipog be a táskámnál se, pedig ott a mobil és a pénztárca. Színház az egész.

[supsystic-gallery id=736]

A piacon átérve közel van már a Jantar Mantar, ami egy pár száz éves csillagvizsgáló. A bejáratnál megint ki volt írva, hogy lehet kártyával fizetni, megint nem lehetett és megint beengedtek egy jeggyel kettőnket (megjegyzem, kicsit rosszul esik, hogy itt is beálltak a sorba és a helyi lakosoknak jóval olcsóbb, csak 15 rúpia a belépő, de ha turista vagy, fizess).

[supsystic-gallery id=737]

Ezután már hazatuktukoztunk, megvettük a vonatjegyeket Agrába holnaputánra, majd este mentünk egy kört a főbazárban itt pár utcára, de nem volt túl szimpi. Az viszont szimpi volt, hogy találtunk egy kis éttermet egy bárral, ittunk két koktélt és megvacsiztunk és mint utóbb kiderült, a terminálon 812 rúpia helyett 182-t ütött be, szóval kb. 700 forintból megúsztuk az egészet.

[supsystic-gallery id=738]