Fura látvány fogadja reggel a földrengések miatti felújítások alatt levő hotelben megszállva. A nyolcadikon. Mutatom.

Reggeli után átvittük a következő hotelbe a csomagjainkat, mert azt hittük, hogy Mirának nem cselendzs befoglalni a kedvenc nahai hoteljébe. Pedig de. Még szerencse, hogy a hotellánc stimmelt, így átgurultunk a másik hoteljükbe 🙂 Mondjuk nagy különbség nincs, városközpont ez is és tök ugyanúgy néz ki.

1. – a volt császári palota kertje, Shikinaen
Van hozzá egy 525nm-es kis vityilló. Az egyik szobát csak azért tartották fent, hogy az érkező kínai delegációnak ott rendezzék a szórakoztató ünnepségeket. Volt ám itt lábrázás. A kis szigeten a hatszögű épület teljes egészében kínai, hogy örüljenek a népek, akik onnan jönnek és egy kaput is csak ők használhattak, senki más. Nem nyaltak ám be nekik csontig, dehogy. A park egyébként tényleg nagyon szép.

2. – Shuri
Múltkor ez is kimaradt, mert nagy vihar volt érkezőben és inkább visszamenekültünk a szobánkba. Sikerült véletlenül egy ingyenes parkolóhelyet találni, mert nyitva hagyták a személyzeti parkolót, mi meg nem tudtuk, hogy az, se tábla nem jelölte, se semmi, szóval behajtottunk, később láttuk, hogy mi az, mert csak pakolásztak ott a népek meg minden. Mákunk volt, nem bántották a kocsit, amíg bementünk a kastélyba és körbejártuk. Abszolút megéri a belépőt.

Ettünk egy jóféle rament a “kedvenc” nahai ramenesünknél (elvégre már másodszor mentünk ide) és leültünk a törzshelyünkre (elvégre másodszor ültünk ugyanoda), majd vettünk epret és epres Fantát (botrány szar) és irány Észak újra.

3. – Nagakusuku
A cél egy kastély romjainak megtekintése volt. Legalábbis ez volt a látszat, megtaláltuk könnyen a Nagakusuku kastély maradványait. A jegyet megvéve szinte átszáguldottunk a romokon, mert igazából nem ide jöttünk.

4. – a szellemek kastélya
Az igazi cél a mellette levő, réges-régen lezárt Royal Hotel volt, amit ma úgy hívnak csak, hogy az “elátkozott hotel”. A hetvenes években volt egy nahai üzletember, aki kitalálta, hogy baromi szép innen a kilátás (mindkét part látszik, tehát a Kínai-tenger és a Csendes-óceán is), erdőkkel körülvett terület és még itt van egy kastélyrom is mellette, hát ideális lesz egy állatkerttel és víziparkkal dúsított hotelnek a hely. Miután milliókat ölt a tervébe, rászóltak, hogy nagyon nem kéne ide építkeznie, mert a közelben szent temetkezési hely van. A szerzetesek intelmét figyelmen kívül hagyta az öreg. Innentől a tény az, hogy furcsa balesetek kezdtek történni, majd a munkások többi része vagy felmondott vagy öngyilkos lett. Az öreg megpróbálta bebizonyítani, hogy nincs gond a hellyel, ezért ott aludt pár napot. Azt mondják, ezután megbolondult és két verzió van, vagy öngyilkos lett ő is, vagy még most is elmegyógyintézetben őrzik. A fia meghalt, ő pedig csődbe ment. Az is tény viszont, hogy a hotelt vagy egy őrült tervezte, vagy alaprajz nélkül több csapat próbálta meg felhúzni. Nincs parkoló odakint több autónak, a hotel pedig hatalmas. Ahogy bemegy az ember, egy kanyargós folyosóra jut, egyből szobák kezdődnek (látszanak a fürdőszobák is), illetve egy önálló fürdőszoba. Semmi hall, semmi recepció. Később, ha lépcsőkön átküzdjük magunkat, akkor jutunk egy fogadóteremnek tűnő nagy helyiségbe. Le és fel, balra és jobbra. A régi állatkert rácsait szétfeszegette valaki vagy valami és eltörte. A fürdőszoba-berendezések nagy részét összetörték, a lámpák elektromos zsinórjai rendszertelenül lógnak a falakról. Fiatalok összegraffityzték az egészet, de néha nagyon szép munkát végeztek. Állítólag éjszaka furcsa dolgok történnek itt, mi egy fél órát töltöttünk bent. Nem mentem volna beljebb a sötét részre semmi pénzért, éjjel pedig be se tettem volna a lábam az egész helyre.

5. – hazudok, ez igazából templom
Ennyi nem volt elég, lefelé menet megnéztük az első okinawai templomunkat, a Fukusenjit. Kicsit para a hely, ijesztő papa őrzi a szenteltvizet (máshol sárkány), a rossz szerencsét író papírokat kiegészítik szerencsehozó amulettek (hogy még tutibb legyen, hogy jó szerencse cseréli le a rosszat) és a helyi kis táblácska, amin kívánni lehet dolgokat, konkrétan egy ijesztő démon képét ábrázolja. Hogyismondjam nem jó az aurája a helynek és ebben tuti nem kis szerepe van annak, hogy felette van az “elátkozott hotel”.

6. – az amerikai “kastély”
A nap utolsó napirendi pontja az American Village volt, ami egy amerikai támaszpont közelében kialakított ízléstelen épületekkel tűzdelt bevásárló- és kajaközpont. Felültünk az óriáskerékre is megnézni a naplementét, de régi, ronda fülkék voltak, mint annak idején az osakai belvárosi keréken és az ablakok is mocskosak voltak. Felhívnám a figyelmet az időben kihelyezett karácsonyi dekorációkra.

Az egész környék fura. Ha ez kihalna, nem szívesen kószálnék itt negyven évvel később. Este megláthattuk, hogy a karácsony bizony itt nem múlik el nyomtalanul, csak néha bepofátlankodik a képbe egy-egy húsvéti nyuszis vagy egy hupikék törpikékes dísz. Este megvártuk a sort a helyi sushis helyen, mert azt a tippet kaptuk, hogy nagyon jó. Hát nagyon nem, csak olyan átlagos volt.

Evés után vissza a városba, ahol a hotel parkolója egy magas épület, szóval Március szépe most felliftezett valamelyik szintre és ott csicsikázik. Kicsit azért aggódtam, ahogy bement 🙂