Túl vagyunk az út egy részén és direkt nem a felét mondom. Próbálom sorban összefoglalni.

Rossz idő volt Zagrebban, ezért nem ment el a QR 947es járat, aminek az útvonala egy Budapest-Zagreb lett volna (ez jött Dohából), valamint a QR 948as úgy kellett volna Budapestre érkezzen, hogy onnan jön, tehát Zagreb-Doha-Budapest. Na ehelyett a mi gépünk lett a QR 947es és útnak indultunk Zagrebba egy laza órás késéssel. Egy órát álltunk ott a hóesésben, hogy felvegyük azokat, akik nem tudtak eljönni Pestre. Ekkor még azt mondták, elérjük a tokyoi QR 804es csatlakozást, de a mi gépünk se tudta tartani a repülési időt, így az egy fél órával érkezésünk előtt felszállt.

[supsystic-gallery id=625]

Éppen valami konferencia van Dohában, így itt nem találtak ennyi embernek szállást (lekésték a hongkongi, a bangkoki csatlakozást is, csak az osakai gép várta meg a csoportjukat). Annyit tudtak intézni, hogy khm… Utazunk Saigonba, Vietnámba, méghozzá egy napra szinte 😀 Onnan repülünk tovább Tokyoba. Így kb. 3/4 napot vesztünk ott.

Ételt kapunk, szállást Vietnámban is, vízumot, gyömbérsört némi csillámporral. Hazaérve pedig intézhetjük a kártérítést.

UPDATE: a kaja kritikán aluli volt, de nem viccelek, ez még menzás szemmel nézve is botrány. Egy adag szar sült krumpli, egy sajtos háromszög szendvics (egy darab háromszög, közte egy szelet sajt), egy natur muffin és egy üdítő.

Valami nagyobb gebasz lehet amúgy, gyakorlatilag mindenki másmerre megy, mint ahogy akart (Manchester-Melbourne most elszalad Szingapúrba, a Madrid-Shanghai is erre megy és kevés emberrel beszéltünk). az egész reptér tele van alvó emberekkel. Földön, nyálcsorgatva, egymásra borulva és ilyesmik. A feje tetején áll közben a transfer pult.

[supsystic-gallery id=626]