Tudtuk, hogy van egy hétvége szünet munkában májusban és úgy alakítottuk, hogy legyen belőle két szabad hétvége, hogy elutazhassunk valahova. Bár kínai társaság, de a legszimpatikusabb a Shanghai Airlines ajánlata volt Aucklandbe. Aztán egyik reggel felkel Marci, nyomkodja a gépét és ilyet szól: van olcsó jegy Sapporoba. Na most én annyi sok éve vágyok már Hokkaidora, de az időjárás miatt elég limitáltak a lehetőségek (télen orbitális hó van ott, amikor mi ráérnénk), így most lecsaptam rá, mint gyöngytyúk a takonyra és fél óra múlva már meg is voltak a repjegyek. Olcsó volt, cserébe ki kell bírni a kevéssé sem kedvelt kínaiakat 4 repülőúton, de megyünk.

Aztán a Shanghai Airlinesról kiderült, hogy részben China Eastern repülések lesznek, de majd kiderül, kinek a gépe, mert megmondom őszintén, a kínai dolgok nem mindig egyértelműek, most sem azok. Például online check in a világon nincs náluk, helyet nem lehet választani a gépen, csak majd a reptéren (tiszta oldschool), illetve fizetősen van olyan opció, hogy egymás mellé ültessenek minket, de ezt mi bekockáztatjuk, hogy sikerülni fog, ha más nem, cserélünk a gépen valakivel valahogy. Mindenesetre minden hely ugyanoda visz és ez remélhetőleg a végén Sapporo lesz. A jegy mindenesetre posztcovid eddig a legolcsóbb volt, 560€/fő.

Viszont mivel nem csak Hokkaidon nem jártunk még, hanem a Tokyo felett található Tohoku régió nagy részén sem (Nikko nem ér), ezért autót bérelünk Hokkaidon, megyünk egy kört, majd Hakodatéban shinkansenre szállunk és úgy csorgunk lefelé. Az út második feléhez vettünk egy JR regionális South Hokkaido-Tohoku bérletet, bár csak kevés a spórolás benne, de lényegesen egyszerűbb vele az élet, plusz jár minden shinkansenre ingyen helyfoglalás is. Ez a rész nem lesz annyira részletes most, mint a hokkaidoi, mert autóval jóval könnyebben lehet felfedezni régiókat, de legalább kicsit körbenézünk és végre eljutunk Aizu-Wakamatsuba, ami annyira kiesik, hogy eddig sose fért bele.

A végén két éjszaka szállással 1,5 napot töltünk még Tokyoban, ami rémesen kevés, de most igyekeztünk a többi részre koncentrálni, voltaképpen Tokyoban milliószor voltunk már és megyünk is minden út alkalmával (én csoporttal utazva kétszer volt csak, hogy nem utaztam oda is be) és ha minden jól megy, kicsit benézünk Shanghaiba is, van ott nettó kb. 3,5 óránk, így Kína Marcinak új ország lesz (picit mindenképp, mert repteret kell váltanunk a városban).

Két hét múlva kezdünk 🙂