Ott hagytuk abba, hogy a spanyol-francia határon voltunk egy kisvárosban. Innen Biarritzba mentünk, de nem túl sok mindent csináltunk, csak elmentünk a tengerhez és egy kisvárosban ettünk macaront.

Pau külvárosában szálltunk meg, így adta magát, hogy ott kezdjük a napunkat. Nem értettem, volt a környéken néhány helységjelző tábla, ami fejjel lefelé volt felrakva, biztos van ennek valami értelme, bár Ausztráliában biztosan viccesebb lenne, bár ott meg nem hiszem, hogy létezik Montréal. Helyi kis pékségben találtunk yuzus édességet, nagyon finom volt. Annyira tetszett amúgy nekünk itt a séta, hogy amikor lejárt a parkolás, inkább dobtunk bele még és vettünk hűtőmágnest is (iszonyat sok van, már ritkán veszünk, általában egy országból egyet és hát francia már rég van, több is).

A közelben van Lourdes, elképesztően turistás hely, sokkal jobban, mint gondoltam. Minden egyes boltban lehet venni szentelt víznek használható flakont különböző méretekben, de ásványvizet, ne adj isten ebben a hőségben hűtött vizet nem találtam. Mosdó van és ingyenes, de eléggé meh. A templomkomplexum amúgy nem rossz, de kívülről jobb, mint belülről, kicsit Disneyland-beütéssel.

Csak egy pont volt már a napból, de nem is volt idő többre, erre a napra sok kilométert terveztünk be, valahogy vissza kellett jutni Ausztriába időben. Az utolsó sétánk Lagrasse városában volt, ez neekm úgy annyira nem jött be, de tény, hogy alig volt valaki. Csak mi és a hőguta.

Estére elértünk Port-de-Boucba mellé a kikötőbe, ahol a szállásunk volt, pont volt valami fesztivál kb. az ajtónk előtt, így ettünk, ittunk kicsit itt és még ingyenes parkolót is találtunk, de sétálni inkább másnap reggel indultunk, amikor láttunk is valamit. Innen Martiguesbe mentünk reggelizni, ez is tök cuki városka, van strandja is (sajnos nem kutyás, pedig itt már nagyon akartunk a kutyával együtt pancsizni).

Délután szerencsére találtunk egy nagyon jó kutyás strandot, nem messze kirúgtuk magunk alól a kocsit és irány a pancsolás.

Monacoban már többször voltunk, ilyen röviden ritkán és basszus, ilyen hőségben is. Soha többet nem akarunk augusztusban erre járni. Annyira meleg volt, hogy nem mentünk el a japán kertig is, mert ahol napon mentünk, a kutyát is felvettük néhány helyen, hogy ne süljön meg a tappancsa.

Azt valamikor elmagyarázhatná nekem valaki, miért jó telekarcolni az aloe leveleit feliratokkal, bár igazából baromira igényes, de roppant mód felb.sz.