Még nappal értünk át a francia-olasz határon, azért volt fontos, mert még el akartunk menni egy faluba a tengerparton, Bussana Vecchiába, amiről úgy tudtuk, hogy egy ilyen elhagyott falu. Hát részben az.
A lakók nagy része elköltözött, de ilyen picit alternatív közösség él most itt, fura kiállításokkal, kézműves tárgyakat árulnak és van néhány panzió is. A hegyre felmenni is már vicces, nagyon hosszú szakaszon komoly nehézség, ha szembejön valaki, mert szikla-egy sáv-fák a kiosztás, de némi tolatással és matekozással meg lehet oldani. Fent a következő vicces dolog a parkolás, nincs parkoló, az út szélére kell állni úgy, hogy azért egy autó tutira elférjen még. Kialakíthatnának egy fizetős parkolót az egyik mezőn, az is bevétel lenne. A falu egyébként tipikusan a zsákfalvak egyike, ahonnan elköltözött az újabb generáció és nem nagyon akarnak itt élni már, nincs munkalehetőség. Hát munka nincs, de hogy fűszagot gyakran éreztünk, az biztos.
Innen már Milano széléhez mentünk, beugrottunk még egy outletbe, ettünk egy igazán jó pizzát (vittük a hotelszobába) és ennyi volt.
A hotelről muszáj írnom, mert nagyon jó tapasztalataink voltak, megérdemelnek egy kis reklámot. A szoba hatalmas volt, lakás is van kisebb. Volt viszont néhány gondunk, az internet rendkívül gyenge volt, nyitott ajtóval volt az ajtóban állva és ennyi, emiatt a TV sem igazán működött, lehetetlen volt bármit nézni, folyton megszakadt és a fürdőszobában leesett a falról a WC papír tartója. A parkolás és a kutya fizetős. Reggel kijelentkezéskor utóbbiakról állították volna ki a számlát, közben szóltam a fentiekért, de nem letolva őket, hanem hogy tudjanak róla. Pont ott volt a front office manager és megköszönte és mondta a recepciósnak, hogy nullázza ki a számlát. Mondtam, hogy nem ezért jeleztem, hanem mert hogy máshogy tudnák meg. Mondta, hogy ők viszont tudtak a gondról és nem oldották meg, ezért a gesztus. Ezután hagytam nekik egy tökéletes értékelést, mert bár volt gond, de jól kezelték, erre kaptam rá választ, hogy köszönik, ha legközelebb ott szeretnék megszállni, jelentkezzek náluk személyesen és kapok kedvezményt. Na ez a profi kuncsaftkezelés, le a kalappal. A hotel az Acca Sporting Milano Hotel, ezekután merem javasolni.
Reggelink nem volt, így bementünk Milano belvárosában és egy kis séta után leültünk egy csoda kilátásos helyre a dómnál. Nem mondom, hogy nem volt meg az ára a reggelinek, de nagyon finom volt és ilyen helyen érthető, hogy vastagabban fog a cerka.
Elmentünk egy Leonardo múzeumba is, nagyszerű volt és kézben a kutyát is be lehetett vinni. Túl sokkal több nem fért bele, hazafelé még be akartunk menni egy kajaboltba kicsit feltankolni, sétálni egyet a Garda-partján fagyival a kézben és enni még valami finomat, ezek is sikerültek, de azért szerintem rendben lévő kis kirándulás volt.
Az étteremben egyébként beszélgettem kicsit a séf bácsival, kérdeztem, hogy van-e polentájuk és azt mondta, ne vicceljek már, ők délről jöttek, a polenta pedig az egyik legnagyobb bűn a világon és azok készítik, akik nem tudnak jó tésztát főzni. Azért én szeretem, de bosszúból késsel felvágtam a spaghettit.