Nem mondhatni, hogy túl rég voltam Kyushun, hiszen tavaly decemberben ide is ellátogattunk Marcival, sőt, egy egész komoly kört tettünk két hét alatt. Maradt így is sok bakancslistás pont, de ez most nem az az út volt, ahol kipipálhattam volna bármit is, ezen a pár új napon új látnivaló számomra egyáltalán nem volt.
Reggel beugrottam egy Matsuyába (azt hiszem, abba) és ettem egy lazacos reggeli menüt. Ezek a láncok amúgy mindig jó döntések, 1000 yen alatt kapunk laktató és viszonylag egészséges reggelit.
Még az állomáson láttam egy Misudot (Mister Donut), ott toltam egy Pikachus donutot.
Nyitás környékén odaértünk a Nanzoin templomhoz, ahol az óriási fekvő Buddha van és itt nagyon meglepődtem, a képeken látszik, miért. Én ilyen táblát soha nem láttam Japánban, hogy kilátszó tetoválással nem lehet bemenni, de még a kilógó lábak és karok tilalma is inkább DK-Ázsiára jellemző. Az viszont nagyon tetszett, hogy nem csak hagyományos goshuin volt, hanem lehetett magunknak is készíteni egyet, ezt a pecsétes füzetembe tettem, nem a goshuinchoba, nehogy megbántsam a szerzeteseket az én amatőr próbálkozásommal (és oda jobban is illett). Kis infó: a domb alján, még a bejárat előtt van egy WC, ott csak guggolós van, de ha tovább megy az ember, legalább 3 olyan mosdó van, ahol rendes Toto ülős WC-k vannak, érdemes tartogatni még egy kicsit. Visszafelé pedig a hídon van egy xilofon, van hozzá ütögető is, ki lehet próbálni, nagyon aranyos dolog.
Innen csak úgy jut el az ember a Dazaifuba, hogy visszautazik Fukuokába, majd onnan dél felé indul. Nekünk amúgy is így volt praktikusabb, egyrészt a Nanzoin korábban nyitott, mint a Dazaifu, másrészt ugye dél felé haladtunk tovább. A Dazaifunál jelentős szabadidő volt, ahol tudtak enni is a manók, páran tempurát ettünk és toltunk egy helyi kis desszertet, szilvavirággal díszített sült babos manjut.
Útközben egy pont volt még és ehhez sétálnunk kellett, a legközelebbi tömegközlekedési eszköz ugyanis 15-20 perc sétára áll meg, ez pedig a Nyorinji volt, a békás templom. Csináltattam most goshuint és nem bántam meg, nagyon szépet készített a bácsi és volt egy fotogén cica is a pulton.
A hotelem Kumamotoban semmi extra nem volt, de nem mutogattam még japán szobákat ebből az útból, szóval tessék, ez volt a kis szobácskám a krvanegyed kellős közepén 😀
Úgy volt, hogy másnap reggel indulunk az Aso vulkánhoz, korán keltünk, hogy megnézzük az időjárásjelentést. Nem volt sok jó hír, esett az eső és egész napra ezt mondta, ezért úgy döntöttünk, elindulunk a kastélyhoz és kiderül, hogy kiderül-e az ég délig. A kastély előtt van egy jó kis park, mintha egy régi falu lenne, ott van egy kis múzeum is, ahova érdemes betérni. Van bent VR előadás a kastélyról, illetve kis fotózós hely (de kevésbé flanci ruhával), megint egy műanyag lovacska és néhány képernyő, amin készíthetünk magunkról baromi ciki képeket.
A kastély maga nem volt izgalmasabb, mint tavaly, amikor először jártam itt, de korrekt múzeum. Kifelé jövet megállított két kislány, hogy interjúvoljanak angolul. Az egyik kérdezte a másikat, hogy “nem lehet japánul folytatni?” mire válaszoltam neki japánul, hogy “ne csalj, ez az angol leckéd” 😀 Hát az arcuk egy tanulmány volt. Beszélgettünk egy kicsit és kaptam egy kis zöldteát, cukorkát és bemutató füzeteket a Shizuoka régióról.
Még mindig szakadt, úgyhogy kimentünk megint ebbe a mesterséges alsó faluba a vár alá, ahol volt egy előadás. Na az jó volt, csak sokkal többet vártam, 5 perc volt az egész és naponta kétszer van (11:30 és 14:30).
Mivel konkrétan a hegyeket se láttuk a városon kívül az alacsonyan álló felhőktől, ezért nem kockáztattunk meg egy 2,5 órás utazást egy irányba a vulkánhoz, hanem mindenkinek szabad délutánja volt. Az egyik manóval én elmentem enni és egy kortárs múzeumba, de utóbbi igazán felejthető élmény volt, mutatom az egyetlen érdekes képet, amit készítettem bent (mondjuk legalább ingyenes volt):
Délután nagyon röhögtünk egyébként, a hotel környékén a shotengai utcákban ilyen matrica volt a földön. Elképzeltem, ahogy beszélgetnek egymással a yakuza-tagok: “Te Hiro, tudom, tegnap kinyírtál 5 embert, de itt van egy cuki matrica, amivel a rendőrség megtiltja, hogy itt talizzunk, szóval fussunk össze tíz méterrel odébb!”
Következő nap viszont megint kivirult az idő és napsütés várt amikor elmentünk a Suizenji kertbe (és a bent található templomba).
Még egyszer shinkansenre szálltunk és mutatom az “új” Kyushu Shinkansen szerelvényt, a Tsubamét, ezt korábbi más vonatbelsővel szerelték fel.
Délutánra egy konkrét hely volt csak betervezve, de az egész nagy projekt volt, a Yoshinogari koen, ami gyakorlatilag egy skanzen őskori házakkal, amik természetesen rekonstruáltak, de mégis egy kis élő történelem. Itt régebben jártam először, de most is csak ajánlani tudom bárkinek, aki a szigeten jár. Most lehetőség lett volna készíteni saját soba levest is egészen onnantól, hogy megőrli az ember a magokat a manuális malomban, csak idő kellett volna rá, több, mint ami nekünk rendelkezésre állt.
Visszamentünk Fukuokába, többen egy kapszulahotelben szálltunk meg, mert valamiért pont erre az éjszakára az egyágyas hotelszobák ára nagyon megugrott. Na ugye én ide adtam fel célzottan a csomagomat. A portán a dolgozókkal beszélve kiderült, miután telefonálgattak nekem, hogy azért nem érkezett meg ide, mert ugyan összesen 2db 9hours hotel van az egész városban, plusz egyetlen egy, aminek a nevében benne van a Hakata szó is, amit odaírtam, de nem írtam oda, hogy Station utána, mert a teljes neve 9hours Hotel Hakata Station, ezért egy egy metrómegállóra található raktárból tudom elhozni vagy másnap tudják újra kiszállítani (ez nekem sajnos nem volt már opció). Hogy miért nem beszéltek a hotellel, hogy ott szállok-e meg, amikor meg volt adva a telefonszám is, azt nem tudom. Illetve tudom, azt mondták a recepciósok, hogy “ja, mi nem vesszük fel a telefont”. Japán, 2023. Mindegy, elmentem érte, este még toltunk az egyik manóval egy hakata rament, vettem internetet a decemberi útra előre és ennyi volt. Azért megmutatom a szállást, bár egészen biztos, hogy mutattam már 9hours kapszulát, mert szálltam már meg ilyenben korábban. Nagyon letisztult, talán túl steril is, de 1-1 éjszakára teljesen megfelelnek.