Bocsi, teljes összevisszaság lesz, a képeket most nem rakom fel úgy, hogy szöveghez passzoljanak, ellenben alá jegyzetelek. Mennék aludni 🙂

Tök jó napom volt tegnap. reggel elmentem wushut fotózni abban a tudatban, hogy táncra megyek 😀 Mindegy, a wushu jobb is volt, a tánc teljesen kimarad, mert vége is. Aztán bementem a városba, közben jót beszélgettem egy maláj újságíró csapattal. Nekik nincs melegük, de amúgy nem gyenge az időjárás, simán nyárközép. Mi lehet itt júliusban?

Az új táska, a szokásos gép, a kínai dobozolt tea (egyáltalán nem rossz, de kérni nem is tudnám, nincs rajta semmi latin betűkkel, annyit értek, hogy valami herbatea).

Az új táska felöltöztetve a mellényemmel meg a közösséggel_a_nevemet_akkor_is_tudató_ha_nem_akarom_kártyával

Hihetetlen áron vettem sushit (8 nigiri és egy óriás tekercs) egy metroaluljáróban, olyan hely, hogy neked kell kiválasztani, mit szeretnél. Az egészért fizettem olyan 450 Ft-nyi yüant, ami azoknak, akik tudják, mennyi otthon a sushi, mindent elmond, aki nem tudná, annak mondom, hogy otthon egy darab nigiri ennyi és itt még a drágábbakból válogattam, otthon meg a tojásos meg  az ilyen olcsóbbak a darabja_ennyibe_kerül nigirit ettem rákosat, kaviárosat, tonhalasat, kalamárisat.  Node nem ám akárhogy ettem. találtam egy parkot, ahol zene szólt. Na mondom, ez itt jó lesz. közelebb menve kiderült, hogy kihozták a magnót az öregebb párok és ott táncoltak a park egyik terén. Leültem oda enni, onnan megoszlott a közönség, volt, aki a táncolókat nézte tovább, volt aki pedig a hülye fehér szőkét, aki simán ette pálcikával a sushit egy olyan környéken, ahol fehér ember nem volt rajtam kívül. amúgy ahogy Hong Kongban fel se tűntem, itt épp az ellenkezője. Bámulnak rendületlenül, megszólítanak beszélgetni, fényképezzem le őket, fényképeznek engem sutyiban, csináljunk közös képet és még két TV csinált velem interjút is, egy lány majd emilben kérdez ki. Folytatódik a VIP kérdés, szokja mindenki a gondolatot, mielőtt hazaérek 😀
Utána megnéztem a Municipal Government csini épületét, itt meg előtte a téren egy tollaslabda szerű képződménnyel dekáztak körben állva, felvettem, videó lesz később. Tök jól néz ki, hívtak játszani, nem mentem. na  jó, csak a táska meg a gép miatt, mégse tenném le sehova a téren és idegenre se bízom.

[supsystic-gallery id=272]

Aztán elmentem a Sun Yat-sen Memorial Hallt. Szerintem fél Kína ott tolongott, így be nem mentem, de amúgy 300 Ft a belépő. megpróbáltam felmenni (igen, feeeeeeeeel, tele van lépcsővel a bejárat) a Yuexiu parkba, de nagyon fáradt voltam már, éjjel is csak 2 órát aludtam, így inkább visszamentem a központba. Beültem netezni a fotós szobába, nem ment és míg vártam, hogy megjavuljon a net, elaludtam, épphogy időben ébredtem, hogy menjek a közelben levő stadionba egy kis artistic gymnasticot fotózni, amiről megint nem volt lövésem se, de sima gimnasztika, gyűrű, talaj, dobbantós, stb. :)))) Egyszer aranyos volt fotózni, de nem megyek vissza (wushura még igen, az cool és többféle változata van, botos, kardos, csupasz kezes meg talán van más is).

[supsystic-gallery id=273]

Na ez volt a sushis pult. Egy helyi ungabunga váltása még mindig olyan 25 Ft. lehet számolgatni. Nevetséges.

az étkező, ahol 300 Ft-ért van annyit_eszel_és_iszol_és_sütizel_amennyit_bírsz konyha 06:00-01:00ig

A kilátásom a nappaliból és a lakásom. Az az alacsony épület az MPC (ámpíszí, ámpíszíííííí) és ott megy egy golfautó is, amikből sok futkos jól és akkor visznek minket, ha szeretnénk.

A gimnasztika után megint visszamentem a központba, gondoltam, hogy kiveszem a csomagokat a srácoktól (az önkéntesek megengedték, hogy az ő szobájukban legyen, tök rendesek), elfér mellettem lerakva is, amikor alszom az asztalra borulva, de ők szervezik a szállást is annak, akinek nincs, így  mondta az egyik lány, hogy azért ellenőrizzük le, hogy minden OK-e a szobámmal. Nagy nehezen megtalálta, majd mondták, hogy voltaképpen most is beköltözhetek, csak akkor plusz egy éjszaka ára, majd kapcsoltak: itt bizony mindegy, mikor érkezik az ember, ez nem hotel, ergo éjfél után egy perccel már a bejelentkezésem dátuma van, mehetek aludni. Közben nem ment a net, hárman próbáltak már meg mindent, nem akar menni az én telefonszámommal meg kódommal más gépről sem (Kína rájött, hogy hozzáfértem a Facebookhoz, hehe), úgyhogy az egyik CMCC-s (kínai vodafone) ember a saját számát meg kódját adta oda, azzal eddig OK.

Ahogy ezek vezetnek, az amúgy félelem. Most jut eszembe, mert jövünk be az első díjlovas versenyről, a csapat első forduló volt. Nem csodálom, ha sokan alapból utálják az itteniek közül a rendezvényt. A megnyitókor megkérték őket levélben, h 8kor villanyoltás, hogy szebbek legyenek a felvételek, majd a többi napon meg ugyanezért legyenek égve a lámpák ameddig csak lehet. az Olimpiai Bizottság csápol, hogy szépek a fények a városban, de ez biza erősen szembemegy a  “zöld Asian Games” elvével. Legalább a város tényleg szépen csillog-villog. Karácsonyi dekorációt hála az égnek eddig még itt nem láttam. szóval akiknek nyakban lógós bilétájuk van, azoknak külön bejárat van a metrónál, külön sáv van a szolgálati autóknak és buszoknak (lehet sofőrrel kocsit bérelni, ugye mi itt nem vezethetünk), külön bejárat az autópálya fizetőkapuinál (persze nem fizetnek) és a buszsofőrök durván ledudálnak mindenkit az úton. Ja, el ne felejtsem: külön foglalt helyünk van a metrón, ahonnan felpattannak a népek, ha jön valaki ázsiai játékokhoz tartozó személy. Kicsit mintha tartanának is tőlünk néhányan, felszabadult két hely, elkezdtem leülni az egyikre, amikor rárepült  egy kislány is, de mutatta, hogy menjek nyugodtan, mutattam, h ott a másik hely, üljön csak le, de integetett, h nem és elbújt a pasija háta mögé és ott is maradt az út végéig, fejét behúzva. Nem is értettem.
Néha a városban félelmetesen büdös van, elképzelni nem tudom, mi lehet, de lehet, hogy nem is akarom ám tudni.

A szobám igazából nem szoba, hanem egy 2 szobás (egy-egy fő) lakás. a központra látok a nappali ablakából, 3 perc séta a lifttel együtt, hatodik emelet, közvetlenül a lift mellett, alattam a 0-24-es étterem. A lakás hangszigetelt, LCD TV-s (még be kell izzítanom, éjjel nem ment és van HBO – nota bene IKEA is, bár nem a TVben), minden szobában légkondi, van egy teafőző cucc, vasaló és kiegészítői, teregető. Az ágy kissé spártai, de az asztalnál még mindig puhább.
Az elnökük fejével díszített fogkrémet kaptam meg minden egyebet. A fürdőszoba akkora, mint Hong Kongban volt az egész rezidenciám.

[supsystic-gallery id=’274′]

A lovarda nagyon szép lett, de itt nem tudnak semmit a gyerekek. Alapból úgy volt kiírva, hogy 1kor kezdődik, 12kor kezdődött, 1re sikerült a helyemre érnek, mert egyik zöld figura se tudta, hol a fotósok helye és honnan szerzek startlistát. Mindegy, így is fostam a képeket, tizenvalahány lovas alatt lett több, mint 600. Nem állunk annyira messze, lehetne jobb, de túlélhető. Ami viszont rossz: biztosan 30 fok felett volt a hőmérséklet, gyilkos nagyon, főleg a páratartalommal karon öltve.

[supsystic-gallery id=275]

A chenglishüktől a falnak megyek, teljesen komolyan. Állok ott tanácstalanul, mint egy kisközség, odajön, h segíthet-e, elmondom neki, mi bajom és mondja, h nem is érti igazából vagy tök mindegy, mert azt hiszi, érti és elküld valamerre (többször javítottam ki az instrukciójukat és akkor kaptak a fejükhöz, hogy ja tényleg), vagy kérdezek és azt válaszolja rá, hogy így van. már most nagyon tudnak fájni.

Ja és már tudom, hogy nem lesz senki a lakásban végig rajtam kívül.